A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt kéri az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. Ezt követően az Altus Zrt. is megszólalt.
A nyertes pályázók lehetőségeik szerint gyorsítsák fel projektjeik végrehajtását, mert ha kicsúsznak a saját maguk által vállalt határidőből, elesnek a támogatástól - figyelmeztetett az MTI-nek nyilatkozva Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban elsősorban arra koncentrált mindenki, hogy Magyarország le tudja hívni az összes forrást, míg az előttünk álló időszakban az lesz a fő fókusz, hogy senki se juthasson előnyökhöz, és valóban a leginkább szükséges projektek nyerjenek - hangsúlyozta a Piac&Profit mai konferenciájának nyitó előadásában Csepreghy Nándor.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program mintegy 700 milliárd forintnyi támogatási kerete kapcsán függesztette fel a kifizetéseket az Európai Bizottság arra hivatkozva, hogy a projektek kiválasztási gyakorlata nem volt megfelelő - ezt jelentette ma be Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a még tárgyalás alatt lévő ügyben legfeljebb 10%-os, azaz maximum 70 milliárdos pénzügyi korrekció kiszabása várható. Ezt a pénzt azonban nem feltétlenül bukja el Magyarország, mivel a tárgyalásokon kialkudott összeget akár újra meg lehet pályáztatni, vagy a tartaléklistán lévő projektekre kiosztani, esetleg a 7 éves pénzügyi keret túlvállalásából ez a fejlemény is segíthet visszajönni a 100%-os forráslekötésre.
A kutatás-fejlesztési és innovációs célokra a most induló új uniós fejlesztési ciklusban összesen 750 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére és ebből az egyik nagyprojekt, a 64 milliárd forintos szegedi szuperlézer központ második, 36 milliárd forintos fázisát finanszírozó EU-s pályázat a napokban jelent meg - többek között erről beszélt egy mai budapesti sajtótájékoztatón Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője arra mutatott rá, hogy a különleges gép segítségével olyan vizsgálatok elvégzésére is mód nyílik, amelyek eddig nem voltak lehetségesek. Az eseményen részt vevő Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációsért felelős helyettes államtitkára többek között azt jelezte, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban összesen 237 milliárd forintnyi támogatást használtak fel a pályázók a hazánk versenyképességének erősítését célzó kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok révén.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megerősítette az MTI-nek, hogy az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának építése során érkezett bejelentés a felmerült kartellgyanúval kapcsolatban a versenyhatósághoz. Arra a kérdésre, hogy a bejelentést ki tette, illetve hogy indít-e vizsgálatot a versenyhatóság, a GVH nem válaszolt. Az eddigi kormányzati kommunikáció azt jelezte, hogy a Miniszterelnökség Belső Ellenőrzési Főosztálya vizsgálja az ügyet Lázár János kérésére, a GVH "bekapcsolódása" az ügybe friss fejlemény. Lázár János a Reuters tudósítása szerint ma délután megerősítette a parlamentben a GVH-vizsgálatot és jelezte, hogy a gyanú szerint a külföldi hátterű cégek összebeszéltek, hogy magasabb árakat adjanak meg ajánlataikban.
Az Európai Bizottság regionális támogatási főigazgatóságának magasrangú tisztségviselője jelezte a tárgyalásokon a kartellgyanút és ez teszi lehetetlenné az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti építési projektjének uniós finanszírozását - egészítette ki az MTI-nek adott nyilatkozatát a Portfolio megkeresésére Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs államtitkára ezzel azokra a kételyekre is reagált, amelyek szerint a Bizottság nem fogalmazhatott meg kartellgyanút, mivel a projekt jóváhagyása hiányában nem is vizsgálhatta azt részletesen. A Portfolio megkereste az Európai Bizottságot is a furcsa ügyben és megnézte a vonatkozó kormányhatározatokat is. A szövevényes ügyben az egészen biztos, hogy rendkívül drága beruházásról van (lett volna) szó, hiszen az építési költség átlagosan 5,6 milliárd forintosra jön ki, miközben a múlt csütörtöki tájékoztatón azt említette Lázár János, hogy inkább az 1 milliárd forinthoz közeli számot látna szívesen.
Ahogy 2014-2020-as fejlesztési ciklus idei első pályázatainak meghirdetési céldátuma is folyamatosan tolódott, úgy az idei pályázati "dömping" céldátumánál is ez rajzolódik ki az utóbbi hetek alapján. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanis most idén év végi "dömpinget" említett a Napi Gazdaság online oldalán megjelent rövid nyilatkozatában amellett is, hogy a 10-ből már 7 Operatív programunkat elfogadta az Európai Bizottság 6700 milliárd forint összértékben. A most induló új uniós fejlesztési ciklus forrásaiból elképzelhető, hogy a 2024-es tervezett magyarországi olimpia infrastruktúra-fejlesztésére is fordíthatunk majd pénzt, hiszen sportlétesítmények helyett elsősorban erre ad pénzt az EU.
Mivel az Európai Bizottság soha nem adott pénzt az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építkezésére, mert azt eleve túl drágának találta, így nem is vizsgálja a pénz felhasználását az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), illetve kartellgyanút sem állapított meg - mutat rá egy belső európai bizottsági feljegyzés alapján mai cikkében a 444.hu. Ezzel egyrészt azt a minapi kormányzati érvet kérdőjelezi meg, hogy kartellgyanút emleget az EU, másrészt azt, hogy Brüsszel felől akár pénzügyi szankció is jöhet, amelyet majd az érintett útépítő cégekkel fizettetne meg a kormány. A lap felveti, hogy más valós indok is lehet a háttérben, az EU-ra mutogatás inkább csak kifogás.
A Miniszterelnökség megvizsgálja annak jogi lehetőségét, hogy hogyan lehet falat húzni a közbeszerzések kapcsán a pályázat megírója, a közbeszerzés lebonyolítója és a projekt végrehajtója közé annak érdekében, hogy a céges, illetve családi összefonódásokból eredő visszaélések elkerülhetők legyenek - jelezte a Portfolio-nak a friss miniszteri döntést Csepreghy Nándor. A tárca fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg abból adódik a nehézség, hogy olyan viszonyrendszerek létezhetnek, amelyek nem derülnek ki a Cégközlönyből, de bizonyos szereplőket információs előnyhöz juttathatnak egy-egy - uniós pénzből megvalósuló - közbeszerzési projekt kapcsán.
Az illetékes miniszterek ma arra utasították a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét, hogy azonnali hatállyal állítsa le az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési munkálatait és egyúttal tájékoztassa erről az építkezésben részt vevő cégeket, konzorciumokat is - többek között ezt jelentette be ma Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte: a kormány az Európai Bizottság múlt heti jelzése után lépett, és hangsúlyozta, hogy nincsenek kivételezettek, illetve törvény felett állók. Jelezte: a ma délután a nol.hu-n megjelent cikk állításait megerősíti, de hozzátette: az EU Csalás elleni hivatala nem csak 150, hanem közel 500 milliárd forintnyi uniós pénzből megvalósult beruházás szerződéseit vizsgálja. A cikk egyik fő állítása egyébként az volt, hogy össztűz zúdul a Közép Zrt.-re.
Fontosabb részletek
A kormány visszavonta az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának megépítésére vonatkozó projekt EU-s projektként való elismertetését és egyúttal felfüggeszti a folyamatban lévő beruházást, mert új közbeszerzési eljárást ír ki - többek között ezt jelentette ki egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint emellett azt is tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is ki kell vizsgálni. Szavai szerint a kormány most azon dolgozik, hogy Szolnokot az M5-ös autópályával kösse össze egy négysávos autóúttal.
Számos jelentős változás, könnyítés lép életbe a 2014-2020-as új uniós fejlesztési ciklus pályázatai kapcsán, így például az is, hogy a teljeskörűen elektronikus pályázásnál a döntés után perceken belül megjelenik a rendszerben az eredmény - hívta fel a figyelmet az új EU-támogatási rendszer főbb kereteiről tartott előadásában a Világgazdaság konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arra is figyelmeztetett, hogy ha egy nagyon célzott pályázatnál a nyertes eltér a megvalósítás során a keretektől, akkor kamatostul visszakövetelik tőle a már kifizetett támogatást, de mérlegelheti az intézményrendszer azt is, hogy a kapcsolt vállalkozásaival együtt kitiltják a pályázati rendszerből.
Amennyiben beigazolódik a következő időszakban az Európai Bizottság által minap megfogalmazott kartellgyanú a 4-es autópálya 30 km-es szakasza kapcsán, akkor az érintett cégeknek "az utolsó fillérig be kell fizetni azt a büntetést, amelyet az ország ezen ügyből kifolyólag szankcióként kap" - hangsúlyozta a Világgazdaság ma délelőtti konferenciáján Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az nem kérdés, hogy a most vitatott útszakasz megépül-e, azt viszont csak a következő időszak vizsgálatai döntik majd el, hogy felmerül-e a büntetőjogi felelősség a kartellgyanú kapcsán.
A 2007-2013-as időszak forrásainak 100 százalékos felhasználása érdekében hamarosan új pályázatokat írnak ki az illetékes szervek, Brüsszel pedig május végén bólinthat rá az 1250 milliárd forintos új magyar Vidékfejlesztési Programra és így nyártól jelenhetnek meg az új ciklus pályázatai - többek között ezeket mondta egy mai szegedi eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Csepreghy Nándor, a tárca fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára ugyanezen a rendezvényen az innovációra szánt igen jelentős uniós forrásokat emelte ki, ahogy azt éppen egy mai elemzésünkben mi is bemutattuk egy tegnapi kormányrendelet alapján.
A friss kormányzati kommunikáció és a Miniszterelnökségtől kapott válaszok alapján az látszik, hogy a forint elmúlt évekbeli gyengülése miatt legalább 300-400 milliárd forinttal több uniós támogatást oszthat ki a kormány a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, mint a még néhány hete is hangoztatott keretösszeg. Részben ez is magyarázza azt, hogy miért szerepelt megdöbbentően nagy összeg az idei uniós támogatás kifizetési célt rögzítő kormányhatározatban. A magasra belőtt kifizetési cél mellett a kormány szerint szó sincs olyan szándékról, hogy mivel nehezen elérhető, ezért majd megspórolnak 4-8 havi plusz bért a közszolgákon. Közben az is kiderült, hogy az elmúlt egy hónapban hatott a durva kormányzati módszer: hirtelen sok késedelmes projektet befejeztek, így a késedelmes támogatás-állomány is jócskán esett.
A pályázati dömping Lázár János miniszter tegnapi bejelentésével összhangban valóban csak júniustól várható, de egyes pályázatok már néhány héten belül megjelenhetnek - mondta el a Portfolio kérdésére pénteken Csepreghy Nándor.
Érzékelhető véleménykülönbségeket fedezhetett fel a hallgatóság a Portfolio Uniós Források 2015 című konferenciájának első panelbeszélgetésében, melyben az uniós források gazdaságban betöltött szerepét járták körül. A közgazdász szakértők a kiszámíthatóság fontosságát, a bizalom helyreállításának fontosságát hangsúlyozták. Felrótták a kormánynak azt is, hogy az újraiparosításra helyezi a hangsúlyt.
A 2007-2013. évi európai uniós fejlesztési ciklus magyarországi zárásának újabb lépése a projektek szakaszokra bontása a fejlesztési források teljes egészében történő felhasználása érdekében - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. Ahogy megírtuk: a 2007-2013-as ciklusban elindított uniós fejlesztések szakaszolásáról szerdán jelent meg kormányhatározat, amely jelentős - olykor kemény döntésekkel járó - feladatokat ró az illetékes szaktárcákra.
Az állami körben nyilvánosságra hozott 874 késedelmes projekt mellett további mintegy 100 magánszektorbeli projektet is kockázatosnak tart a határidőig tartó megvalósítás szempontjából a Miniszterelnökség, és a nem nyilvános listán szereplő cégek erről levelet is kapnak - mondta el a Napi.hu-nak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a magánszektorbeli projektek az állami 500 milliárdnál lényegesen kisebb, mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendet képviselnek, de az esetleges retorziók náluk is szigorúak lehetnek.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
